2012. február 6., hétfő

2012. február 6.

Selyem -Szuzi a kis királylány mély álomba merült, miután úgy teletömte pociját, hogy a majd háromszor akkora Vackornak, a Szép Szőke Hercegnek" is becsületére válna. Így aztán én mesélek a mai élményeiről, mert azért ma is történtek új események, melyeket megörökítünk a naplónkban.....

Nyolc óra körül csak kinyitottuk szemünket, az ágy nem nagyon akart elengedni bennünket.De azért a reggeli torna felfrissítette a két lustit, eszükbe jutott, hogy a birkózás , amit tegnap délután kezdtek el, nagyon megmozgatja az izmokat. Két menet után készen állt a csapat az indulásra. Mentünk az ebédért, közben újra lehetett fülig merülni a hóban, sántikálni az ujjak közé szorult jégcsapok miatt.

Amíg bementem a konyhára, kikötöttem őket a padhoz, egy pillanat múlva jöttem is kifelé, Szuzikámba botlottam az ajtóban, mert hogyan csinálta, nem tudom, de ügyesen kibújt a hámból és kétségbe esve jött utánam. Hazafelé megálltunk a "játszó-dombon" , Vackorral kergetőzni, és most először, péntek óta, eleresztett egy egy vakkantást a nagy viháncolás közben. Azt már nagyon megtanulta, ha hívom, rohan és várja a jutifalatot. Itthon megint csak kiköpködte a tápot a tál körül. Hát ezt már nem lehet annyiban hagyni, rá fér a kislányra néhány deka, mert egy kicsit karcsú a szentem. Maradék rizs, ebédre hozott finomfőzelék, egy kis parizer, kis sülthús-olajjal ízesítve, ez már tetszett. Gondoltam, most bevágja a szunyát, mint eddig szokta, de nem! Incselkedett Vackorral addig, amíg "őméltósága fel nem vette a kesztyűt, és megint fül és farok-rágás, hempergés, ugra-bugra, játékos morgolódás kifulladásig. Vackor azért nagyon finoman bánik vele, vigyáz rá, nehogy baja legyen. Csak akkor dobták hanyatt magukat, mikor leültem , kicsit csinosítottam a pulcsiját, egy kis királylány megérdemli.


Néha azért felébredt, hozzám bújt, puszilgatott, hozta labdáját, dobálgattuk,észrevehetően kevesebbet alszik, kipihente a menhelyi megpróbáltatásait, láthatóan igazi szobakutya volt elveszése, vagy kidobása előtt. Nem lehetett nagyon jó sora, mert a partfistól nagyon megijedt, nem mert a közelébe jönni.

Az esti eü. sétánkon új ismerősökre akadtunk, mindenkivel meg akar ismerkedni, akivel csak találkozunk, nagyon barátságos a kutyákkal is, és a gazdikkal is. Az új haverokkal boldogan kergetőzött kicsit, és az eső hívó szóra már rohant is hozzám. .Vacsi: Húslevesben áztatott táp,rizi-bizi, reszelt sajt. Majd beleesett a tálba. Repeta...... Nézés az üres tál felett óriás szemekkel! Nincs több???? De ! Vackor hagyott valamennyit!!! azt is kérem!!!! Kapta. Még szaladgált kicsit egyik üres táltól a másikig, be a Cicóhoz, ott sincs semmi. Ha nincs, nincs, ezért elment aludni. Már én is kezdek álmosodni, mert horkolnak mindketten.

Vége a mai napnak, vége a mai nap krónikájának. Minden gazdinak és kutyatársnak olyan jó éjszakát kívánok, mint amilyen az én kis szerencsés Árvácskámnak a Selyem-Szuzi királylánynak és játszópajtásának a már révbe ért Vackornak lesz ma éjjel.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése