Eltelt egy hét, és mi csak nem írtunk semmit Selyem Szuzival a naplóba, mert annyi, de annyi dolgunk volt, hogy nem értünk rá. De ma valami nagyon érdekes dolog történt!!!!!! Megjött a királylányhoz az ő Zsuzsija, és látogatót is hozott, és finom csemegét az Ő kis Árvácskájának!
Szuzi nagyon sokat fejlődött fizikailag és lelkileg is, mióta nálunk tölti ideiglenesen idejét, várva a szerető ÖRÖKÖS gazdiját. Kinyílt, élénk lett, szófogadó, kedves, barátságos, minden kutyust elfogad, jól érzi magát nagy falkában is. Hatalmas energiával bír, még nem sikerült teljesen kifárasztani. már szépen közlekedik pórázon is, nem húz, megáll, elindul parancsra, be lehet hívni, ha rohangál, bár vannak kivételek, mondjuk ilyen a varjúröptetés, akkor se lát-se hall, amig a madár el nem szál...l, vagy ha egy barátot kellene elkísérni.
Vackorral nagyon jó pajtások lettek, rengeteget játszanak, birkóznak, és szedik el egymástól a kedvenc játékokat. Már hosszú időre magára lehet hagyni a lakásban, csendben várja haza a pótmamát. De akkor aztán , ha hazaérek, féktelen az öröm, nagy a boldogság! Ez egy csoda, hogy ezek a kis állatok ilyen rajongással tudnak szeretni!!!!
Nagyon megjött az étvágya, a sok séta, a sok ugrándozás, szaladgálás, napi 2-3 óra friss levegő megtette hatását, és ez meg is látszik már kicsit. Méretkeztünk is, 5,2 kg a pindurka. Szőre, ami kevés volt, fénytelen, erősen hullott, már fényesedik, pocija, ami meztelen volt, már szép selymes pihés .
Zsuzsi nagyon megdicsérte, ő pedig azt sem tudta, kihez bújjon, kinek hízelegjen, nagyon szeret ölben lenni, puszit adni..... Gyorsan meg kellett mutatni, hogy tud játszani Vackorral, hogy szaladgál a játéka után, és hozza vissza.
Aki örökbe fogadja majd ezt a kis örökmozgó csupa szeretet és rajongás csöppséget, egy kis csodát kap örökbe, aki nagyon hálás lesz mindenért.......!
 |
| Vackor az én legkedvesebb pajtásom |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése