Még csak 8 óra van. nem hagyom, hogy Julika befejezze a vacsit, megböködtem a lábát kicsit, és szépen, igézőn ránéztem, hogy gyorsan írjunk egy keveset a mai napról, míg el nem alszom ez után a bőséges, finom vacsi után. / ezt csak ő mondja, én kétszer ennyit is bekaptam volna/
Csendes napunk volt, semmi különös esemény nem történt, nagyon hideg reggelre ébredtünk, de én nem fáztam, bevált a kötött pulcsi, jó meleg és könnyen tudom a hóhegyeket megmászni, mert el kell olvasnom az SMS-eket, és írok is a többieknek, olvassanak ők is. Ma nem a szokott útvonalon mentünk havat taposni, nagy forgalom kellős közepében találtam magam. Az emberek rám mosolyogtak, nem tudom,hogy én, vagy a rucim miatt,mert olyanokat mondtak, hogy "jaj, de aranyos!" "hű, de csinos ! " nem győztem farokcsóv...álni....
Hazaérve jött a " fekete leves". A lábmosás után : " Vackor fekszel! Szuzi fekszel "-szobába lettünk "száműzve", Julika újra öltözött. Én mentem volna vele, de nem lehetett. Már tudtam tegnapól, hogy itt hagy bennünket. Bezárta az ajtót, én ki akartam nyitni, kaparásztam,hát vissza is jött, de nem volt benne köszönet. Láttam, hogy szigorúan néz, ezért spuli a szobába, hanyatt vágtam magam, mintha ott sem lettem volna az ajtónál. Ezt még kétszer eljátszottam, hátha mehetek, nem volt sikerem. Negyedszerre már nem próbálkoztam, mentem a fotelba. Jó nagyot alhattam, mire visszaért az ebéddel, és mert csendben vártuk,nagyon megdicsért, és kaptunk abból a jutiból, amiből mindig olyan kicsit kapok, pedig imádom. Már azt is tudom hol tartja, csak nem tudok akkorát ugrani, hogy elérjem, pedig próbálkozom.
Ennél érdekesebb dolog nem is történt velem ma, délután volt bunyó , alvás, labdázás,alvás, hízelgés , simogatás, egy kis összetűzés Cicóval, ha bementem a szobájába, hátha hagyott valami kis csemegét, de sajna mindig üres a tálja. De tudom, hogy ennek nem ő, hanem Julika az oka, nem szeretné, ha macskaját is nassolnék. Az esti rövid sétánk alatt kicsit kieresztettem végre a hangom, Elvisszel megugattunk egy egyedük rohangáló hatalmas labradort, nem is mert a közelünkbe jönni, nagyon ijesztőek voltunk, még Vackor is megnémult,hogy mi ketten mit tudunk.
Hát ami a séta után jött, az maga a csoda. Olyan finom vacsit kaptunk, mint az elején említettem, hogy egy, mondjuk két pillanat alatt el is tüntettem, de hiába siettem, Vackor is bekapta, mire átrohantam az ő táljához. Kaptam még egy kis repetát, mert nagyon tudok ám kuncsorogni, két lábon táncolva... Most aztán jöhetnek a zsírpárnácskák ide, oda, hogy legyen mit lerohangálni........
Csikorgó, teliholdas szép álmokkal dúsított jó éjszakát kívánok minden benti és kinti pajtinak!!!! Sziasztok, megyek aludni! SELYEM-SZUZI tollba /gépbe/ "mondta" naplója folytatását.... :))) ♥
Csendes napunk volt, semmi különös esemény nem történt, nagyon hideg reggelre ébredtünk, de én nem fáztam, bevált a kötött pulcsi, jó meleg és könnyen tudom a hóhegyeket megmászni, mert el kell olvasnom az SMS-eket, és írok is a többieknek, olvassanak ők is. Ma nem a szokott útvonalon mentünk havat taposni, nagy forgalom kellős közepében találtam magam. Az emberek rám mosolyogtak, nem tudom,hogy én, vagy a rucim miatt,mert olyanokat mondtak, hogy "jaj, de aranyos!" "hű, de csinos ! " nem győztem farokcsóv...álni....
Hazaérve jött a " fekete leves". A lábmosás után : " Vackor fekszel! Szuzi fekszel "-szobába lettünk "száműzve", Julika újra öltözött. Én mentem volna vele, de nem lehetett. Már tudtam tegnapól, hogy itt hagy bennünket. Bezárta az ajtót, én ki akartam nyitni, kaparásztam,hát vissza is jött, de nem volt benne köszönet. Láttam, hogy szigorúan néz, ezért spuli a szobába, hanyatt vágtam magam, mintha ott sem lettem volna az ajtónál. Ezt még kétszer eljátszottam, hátha mehetek, nem volt sikerem. Negyedszerre már nem próbálkoztam, mentem a fotelba. Jó nagyot alhattam, mire visszaért az ebéddel, és mert csendben vártuk,nagyon megdicsért, és kaptunk abból a jutiból, amiből mindig olyan kicsit kapok, pedig imádom. Már azt is tudom hol tartja, csak nem tudok akkorát ugrani, hogy elérjem, pedig próbálkozom.
Ennél érdekesebb dolog nem is történt velem ma, délután volt bunyó , alvás, labdázás,alvás, hízelgés , simogatás, egy kis összetűzés Cicóval, ha bementem a szobájába, hátha hagyott valami kis csemegét, de sajna mindig üres a tálja. De tudom, hogy ennek nem ő, hanem Julika az oka, nem szeretné, ha macskaját is nassolnék. Az esti rövid sétánk alatt kicsit kieresztettem végre a hangom, Elvisszel megugattunk egy egyedük rohangáló hatalmas labradort, nem is mert a közelünkbe jönni, nagyon ijesztőek voltunk, még Vackor is megnémult,hogy mi ketten mit tudunk.
Hát ami a séta után jött, az maga a csoda. Olyan finom vacsit kaptunk, mint az elején említettem, hogy egy, mondjuk két pillanat alatt el is tüntettem, de hiába siettem, Vackor is bekapta, mire átrohantam az ő táljához. Kaptam még egy kis repetát, mert nagyon tudok ám kuncsorogni, két lábon táncolva... Most aztán jöhetnek a zsírpárnácskák ide, oda, hogy legyen mit lerohangálni........
Csikorgó, teliholdas szép álmokkal dúsított jó éjszakát kívánok minden benti és kinti pajtinak!!!! Sziasztok, megyek aludni! SELYEM-SZUZI tollba /gépbe/ "mondta" naplója folytatását.... :))) ♥
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése